Kiemelt ige: Zsoltárok 41,5
”Uram, légy kegyelmes.”
A zsoltáríró nyomorúságot él át – gyógyíthatatlan betegség támadta meg. Ráadásul megtapasztalja azt is, hogy milyen kegyetlenek az emberek egy beteggel. Az ellenségei kifejezetten örülnek, hogy a zsoltárost betegnek látják. Kárörömmel várják a halálát (6. és 9. vers). De még a barátai is elfordulnak tőle. Elfelejtkeznek róla. Aki mégis eljön meglátogatni, az üres szólamokkal próbálja vigasztalni. Sőt, vannak olyan barátai, akik most, a bajban ellene fordulnak (7. és 10. vers). Miután az ellenség és a barátok ilyen kegyetlenül bánnak a szenvedővel, ő Istenhez fordul: „Uram, légy kegyelmes!”
A zsoltáros azért kéri Isten segítségét, mert ő feddhetetlen (13. vers) és azért is, mert korábban istenfélő, kegyes életet élt, segítette például a nincsteleneket (2-4. vers). A zsoltáros a saját érdemeire nézve kéri Isten kegyelmét. „Légy kegyelmes hozzám, hiszen megérdemlem” – gondolja a zsoltár szerzője.
A kegyelem, református hitünk szerint – valami meg nem érdemelt jó. Jogi értelemben: a bűnösnek talált és jogszerűen elítélt embernek kegyelmet adhat a király vagy az államelnök. Elengedheti büntetését. A büntetés elengedésében nincs semmi szerepe a bűnösnek. Ő büntetést érdemel, hiszen elítélték. A kegyelem egyedül a kegyelmező személyén múlik. Azonban Isten kegyelme végtelen, és még a leggonoszabb gyermekéhez is szeretettel fordul. Éppen ez a reménységünk.
Lehet, hogy a te életed is nyomorúságban van most, kedves olvasóm. Betegség, depresszió, reménytelenség lett úrrá rajtad. Talán te is keserűen tapasztalod, mint a zsoltáros, vagy mint az Ószövetség nagy szenvedője Jób: még a hozzám legközelebb állók sem tudnak segíteni. nem értik a fájdalmamat igazán. Csak közhelyeket mondanak. Sőt, az is lehet, hogy nem találsz az életedben semmi jót, amire hivatkozva kegyelmet kérhetnél. Nem is kell. Isten nem a mi tetteinkért szeret bennünket, hanem önmagáért. Nem azért kegyelmes hozzánk, mert megérdemeljük, hanem azért, mert Ő a kegyelem Istene. Mikor az emberek kegyetlenek, az ellenségek kárörömmel dörzsölik a kezüket a barátok pedig elhagynak: még mindig fordulhatunk a kegyelmes Istenhez, aki nem feledkezik meg rólunk.
„Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk”. Zsidók 4,16 Ámen
Kacsó Géza
lelkipásztor, Bátyú
<<< “Tégy értelmessé Igéddel!” – 2024. május 20.“Tégy értelmessé Igéddel!” – 2024. május 22. >>>
