Olvasandó: Zsoltárok 40
Kiemelt ige: Zsoltárok 40,11
„Igazságodat nem rejtegetem szívem mélyén, hanem beszélek hűségedről és szabadításodról.”
Dávid várja az Urat. Nagyon várja. Mint a gyermekek a karácsonyt, születésnapot, iskolai szünetet. Érezzük azt, hogy mennyire hiányzik az Úr? Számoljuk a napokat vasárnapig? Dehogy is. Belefásultunk már. Nem vagyunk gyerekek. Az ünnep már nem szép, csak fárasztó. Az istentisztelet nem örömteli, csak hosszú és unalmas. Az ebéd nem finom, hanem csak megszokott vagy sótlan. Az emberi kapcsolatok pedig nem szeretetteljesek, hanem csak laposak vagy zajosak.
Mit várunk? Dávid egy boldog találkozásról beszél. Nem hiába vártam annyira. Megtalált, kiemelt, felemelt. Én pedig dicsérem Őt.
Ez a zsoltár a bizonyságtétel zsoltára. Nem lehet hallgatni, ha Istenről van szó. Hosszú évszázadok vannak az egyház mögött. Akkor volt a helyén, amikor el merte mondani, hogy milyen Istene van. A hitvalló egyház mutatta meg, hogy hűséges Urához. A hallgató egyház nem menekült meg, csak a hitvalló. Ez a megállapítás ellentmondásosnak tűnik, mert ha csendben leszünk, akkor nem vesznek észre és nem bántanak. A túlélési ösztön dolgozik az emberben. Aki leleplezi magát és hitét, azzal elbánnak. Ezért óvatosak vagyunk és meggondoljuk, kinek mit mondunk.
Volt egy lelkész, akit egy idegen keleti világban kiraboltak az útonállók. Mindenét elvették, ruháját, cipőjét, pénzét. Csak az élete maradt meg. Annyira reménytelen volt a helyzete magára hagyva ruha, élelem nélkül a pusztában, hogy elkezdett énekelni és táncolni, mert eszébe jutott a páli ige: Mindenkor örüljetek. A rablók, amikor meghallották, hogy mit csinál, csodálkozva visszafordultak és azt hitték, hogy egy őrültet vagy egy szentet raboltak ki. Visszaadták mindenét, és elkísérték a közeli városba.
Ki gondolta volna? Nem esett kétségbe, mert nem engedte Isten. Hitvalló keresztyénként megmenekült. Átélte a csodát.
A 6. verstől kezdve látjuk milyen az örömének, amit örömében énekel az ember. Csodás vagy Uram! Csodásak a terveid. Nem is tudom mindet elmondani, felsorolni. Tetszeni akarok neki. Azt teszem, ami előtte kedves. Felismertem, hogy mindig a legjobbat akarja nekem. Én is akaratát akarom cselekedni. Nem zárom be a számat. Isten dicséreténél ki kell nyitni – más hibáztatásánál be kell zárni.
A 39. zsoltár 10 versében azt mondja Dávid: Néma maradok nem nyitom ki a számat, hiszen Te munkálkodsz. Én csak elrontom, ha beleszólok. Hallgatok. Itt a 40. zsoltár 11. versében pedig azt mondja hogy: beszélek. Nem titkolom el, milyen Istenem van.
Mit tudunk elmondani? Amit megtapasztaltunk. Első részben az Isten szabadítását. Aztán azt, hogy Isten előtt van, ami nem kedves. Mérlegre tesszük, mi kedves az Úr előtt? Áldozat vagy engedelmesség? Saulnak megtanítja Sámuel, hogy kedvesebb az engedelmesség. Dávid is megtanulta. Nekünk is tanítja. Nem az adomány, hanem az engedelmesség a fontosabb. Nem lehet lefizetni, csak hálából szolgálni Neki.
Elmondom a bizonyságtételben azt, amit Dávid is felismert? Isten igaz. Van igazsága. Isten hűséges. Isten a szabadító. Isten a szeretet. És akkor is így van, amikor éppen nem ezt tapasztalom. Na ehhez kell hit! Könnyű akkor hinni, amikor minden jól megy. Jób élete is ezért példa. Mi van akkor, ha nem jól mennek a dolgok? Megszámlálhatatlan a baj. Eszembe jutnak bűneim. Biztosan ezért büntet az Úr. Még a szívem is elhagyott engem (Zsolt 40,13b.) De kétségbe esik az ember, amikor még magában is csalódnia kell. Amikor még a szív is cserbenhagy. Itt már csak a kétségbeesés marad. De akkor még egy dolog eszembe jut: Zsolt 40,18b – de gondol rám az Úr. Szeretném ha sietne, nem késne. Ne legyen hosszú a próba, betegség, szenvedés. De milyen öröm, hogy eszébe jutok. És tudom ezt. Én is gondolok Rá? Csak a bajaim miatt van ez a gondolat, vagy hálás a szívem mindenért? El merem mondani ma? Nagy gyülekezetben is? Sok ember előtt is? Nagyobb a félelmem, lámpalázam, mint a bizonyságtételem? Rejtegetem az igazságát vagy beszélek róla? A bizonyságtételem róla szól vagy magamról beszélek mindig? Ne rejtegesd azt, amit megértettél. Mondjuk el, ne szégyelljük. Ne féljünk a következményektől. Csak így lesz teljes keresztyén életben részünk! Ámen
Dávid Árpád
lelkipásztor, Mezőgecse, Tiszacsoma, Nagybakta
<<< “Tégy értelmessé Igéddel!” – 2024. május 11.“Tégy értelmessé Igéddel!” – 2024. május 13. >>>
