Olvasandó: Zsoltárok 66
Kiemelt ige: Zsoltárok 66,13-14
„Áldozatokkal megyek házadba, teljesítem fogadalmaimat, melyeket ajkam kimondott, és szám megígért a bajban.”
Szeretett testvérek. Amikor ezt az Igét elolvastam, rögtön 2 ember jutott az eszembe. Ismerhettem egy rövid ideig egy drága Istenfélő idős házaspárt, akiknek az útja általában a templomól a kórházba vezetett, de a kórházból mindig a templomba. Mindig mosolygósan, mindig hálásan. Mindkettőjüknek súlyos cukorbetegségük volt. Amikor a feleségnek azt mondták az orvosok, hogy a látását el fogja veszíteni, akkor megfogadta, hogy nem fogja abbahagyni Isten dícséretét, és megtanulta kívülről az énekeskönyv minden énekét. Isten csodája, hogy a látás megmaradt és a dicséret még buzgóbban szólt, én a könyvből kerestem ki, ő a szívéből énekelt az Úrnak. A férjnek addig súlyosbodott a helyzete, hogy a lábát amputálni kellett. Én már akkorra messze kerültem tőlük, csak egy helyettesítő szolgálatra ugrottam be, de olyat láttam, alig tudtam megszólalni, amikor bár műlábbal, de a templomban a megszokott helyén, mosolyogva dicsérte az Urat. Áldozatok árán is, teljesítem a fogadalmaimat, mert nemcsak a bajban kell az én szerető Uram, üzenik nekem azóta is.
A zsoltárossal együtt mindannyian templomba, Istentiszteletre készülünk. Jó gyakorlat az, ha nemcsak a lelkész, de a gyülekezeti tagok is készülnek, hogy olyan jó talaj legyen a szívünk, amibe újra és újra hullik a mag, amelyik terem Isten dicsőségére. A zsoltáros nem üres szívvel és nem üres kézzel megy. Próbákon és bajokon van túl, amikben megtisztult és megmenekült. És nem azt mondja, hogy lement a baj, akkor miért jöjjek most már, tudja eljött a hálaadás, a fogadalmak teljesítésének ígérete. Olyan nagy próbában volt, amit nem tudott egyedül átvészelni, bele kapaszkodott Isten ígéreteibe és fogadalommal erősítette meg Istennel való kapcsolatát, s most nem felejti el mennyi jót tett vele az Isten.
Amikor az ember nyomorúságban van, hajlamos fogadalmakat tenni, mert nemcsak a külső bajokat látja meg, hanem a belsőket is. Mit szoktunk fogadni a bajban? Többet fogok templomba járni, többet fogok imádkozni, szolgálni, adakozni. Többet nem fogok hazudni, ellógni a napot, engedetlenkedni. Jó, ha felismerjük, hogy nem jól ment ez eddig, még jobb, ha nemcsak felismerjük és megfogadjuk, hanem teljesítjük is, amit ajkainkkal megfogadtunk a bajban, akkor csodálatos életváltozás lehet belőle Isten dicsőségére.
Ma sokan érezzük, hogy bajban vagyunk, nemcsak a lövészárkokban vannak fogadalomtételek, hanem a mi szívünkben is. El ne felejtsd ezeket, amiket ígértél Istennek, amikor jóra fordítja a sorsod!
Ugye holnap templomba megyünk? Miért és hogyan jössz Isten Házába? Mit viszünk és miért? Ugye vársz is valamit, hogy onnan nem üres szívvel fogsz tovább menni. Jöjj az Úr vár reád. Ámen.
Barta Ferenc
lelkipásztor, Barkaszó, Rafajnaújfalu
<<< “Tégy értelmessé Igéddel!” – 2024. június 14.“Tégy értelmessé Igéddel!” – 2024. június 16. >>>
