A legbiztosabb segítség
Olvasandó: Zsoltárok 121
Kiemelt ige: Zsoltárok 121,2-3
„Segítségem az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta. Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad az, aki védelmez téged.”
A legtöbb ember ma már nehezen látja be, hogy segítségre van szüksége. Lassan megtanultunk minden élethelyzetet egyedül megoldani. Ez egyrészt azért van így, mert egyre kevesebb az önzetlen segítség, másrészt nem akarunk gyengének látszani. De bárhogyan is legyen, vannak életünknek olyan időszakai, amikor igenis segítségre szorulunk. A zsoltáros is egy olyan pontra jut el, amikor belátja, hogy egyedül nem képes megoldani a kialakult helyzetet. Hogy mi volt ez, azt nem tudjuk, de valami miatt megtántorodott, valamilyen baj szakadt rá. S ebben az állapotban születik meg az a hitvallás, amelyet ma ebben a zsoltárban olvashatunk. Ha lehetne, akkor mindnyájan kikerülnénk azokat az időszakokat, amelyek nehézségekkel lettek tarkítva, de gondoljunk csak bele, hogy nem épp ezek az időszakok juttattak el bennünket Isten természetének mélyebb megismerésére. S ez a mélyebb istenismeret szült olyan őszinte imádságokat, amelyekkel Őhozzá fohászkodtunk.
Milyen boldog az, aki elmondhatja ma a zsoltárossal együtt ezeket a szavakat: „Segítségem az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta.” Valós megtapasztalása lehet az életünknek, amikor a Teremtő Isten maga siet a segítségünkre, azzal az erővel és hatalommal, amellyel a világot megalkotta. Neki egyetlen szava is elég, hogy körülöttünk és bennünk a vihar elcsendesedjen, egyetlen pillanat alatt képes a rosszat jóra fordítani. Nincs lehetetlen számára. Ezzel a hatalommal őrködik minden léptünk felett, hogy semmi bennünket el ne tántorítson a hit útjáról. Ha azt látja, hogy lábaink tévedeznek, hitünkben meggyengültünk, akkor megvannak rá a megfelelő eszközei, hogy a helyes útra visszatereljen.
Éberen őrködik, mint pásztor a nyája fölött. Nem szunnyad el, mert tudja, hogy számtalan veszély fenyeget bennünket. Sok ragadozó van a nyáj körül, akik alig várják, hogy egy-egy bárányt elragadjanak, akár erőszakkal, akár hitetéssel. Mi sokszor még azt sem vesszük észre, hogy veszélyben vagyunk, naivan engedjük magunkhoz közel férkőzni a báránybőrbe bújt farkasokat. Isten azonban időben felismeri ezeket a próbálkozásokat és figyelmeztet is bennünket. A kérdés az, hogy figyelünk-e rá és meghalljuk- e időben a Pásztor hangját? Számtalan csapdát és bajt elkerülhettünk volna, ha időben meghalljuk a figyelmeztető szót. Aki védelmez téged, nem szunnyad egy percre sem, igyekezz te is éber maradni a lelki életben. Ámen.
Barta Attila
lelkipásztor, Fornos
<<< “Tégy értelmessé Igéddel!” – 2024. augusztus 8.“Tégy értelmessé Igéddel!” – 2024. augusztus 10. >>>
