Felséges Istenünk!
Véget ért a tél és elérkezett a tavasz.
Magasztalunk Téged a változó évszakokért.
A természet rendje, az évszakok váltakozása, a növények és az állatok élete mind a te bölcsességedet hirdeti.
A teremtett világ arról beszél, hogy van Teremtője.
A te nagy nevedet zengi az élő és élettelen természet.
Köszönjük, Atyánk, hogy mi, emberek is arra teremtetted, hogy hirdethesse a Te nagyságodat.
Hogy rácsodálkozzon mélységes szeretetedre.
Hogy nemcsak a puszta létével, de gondolataival, érzéseivel,
szavaival és tetteivel is hirdesse a Te szent nevedet.
Urunk, mégsem ilyenek vagyunk!
Hadd valljuk meg Előtted bűnbánattal, hogy a mi életünk sokszor nem a Te magasztalásoddal van tele,
hanem önzéssel és kicsinyes harcokkal, csüggedéssel és reménytelenséggel.
Megvalljuk Neked, hogy naponta sokszor vétünk Ellened,
és nem vagyunk méltók arra, hogy gyermekeidnek neveztessünk.
Sokszor bántjuk a mellettünk élő testvéreinket, akik a Te gyermekeid,
sokszor méltatlanul bántunk Téged, aki atyai szeretettel hordozol bennünket.
Kérünk, Atyánk, bocsáss meg nekünk, Jézus Krisztusért, a Te Fiadért.
Ő szenvedett elvettetést, hogy nekünk lehessen Veled kapcsolatunk;
Ő lett bűnné, hogy mi a Te igazságodat örökölhessük;
Ő halt meg, hogy mi éljünk.
Általa kérünk, Atyánk, irgalmazz nekünk.
Fogadj vissza bennünket az atyai házba.
Hadd éljünk most már Teneked. Hadd magasztaljunk mi is Téged.
Hadd mutasson Rád a mi életünk. Hadd hirdessük méltatlanul is a Te nagyságodat.
Jézus Krisztusért kérünk, újíts meg bennünket!
Ebben a böjti időszakban, amikor a te Fiad halálára és feltámadására emlékezünk,
taníts bennünket Jézussal együtt naponta meghalni a bűnnek
és feltámadni a Neked való engedelmes életre!
Öld meg bennünk azt, ami Tőled eltávolít,
és formálj minket naponta egyre inkább a Te képedre és hasonlatosságodra.
A Te szereteted, a Te megbocsátásod és a Tőled jövő őszinte öröm jellemezzen minket.
ÉS mindenért, amit bennünk elvégzel, legyen tiéd a dicsőség is!
Ámen
Kacsó Géza
lelkipásztor, Bátyú
