A gyülekezet lelkipásztora: Dávid Árpád
A gyülekezet gondnoka: Cibla István
A gyülekezet jelenlegi létszáma: 372 fő
A helyi református közösség megalakulásának ideje: Gecse,innen ered a Gecsei nemzetség. Mikor vette eredetét a gecsei egyház homály fedi. Valószínűleg 1552 után reformáltatott, mert ebben az évben Petrovics Péter Munkács ura pártfogása és Kálmáncsehi Sánta Márton akkori beregszászi pap elnöklete alatt Beregszászban zsinatot tartottak, (pusztán beregi papokból állt), melynek fő célja volt az egész megyét Kálvin értelme szerint reformálni. A település nevét először 1232-ben említik a krónikák: GWECHE (o. Gwetsche). Árpád-kori település. „1464-ben Mátyás királytól nyert adomány alapján beiktattak, a lelkészi konvent által Gecsey Gergely, Márton György és Bálint Gecse birtokába az összes királyi joggal együtt”- olvashatjuk a korabeli latin nyelvű iratokban. Fényes Elek leírása 1851-ből: „Gecse, magyar falu, Beregh vármegyében… 28 görög katolikus, 457 református, 6 zsidó lakja. Református anyaszentegyház. Földje igen termékeny, de legelője szűk.” A község, a Gecsey család ősi fészke, már a XIV. században népes és virágzó. Földrésszel bírtak itt az elmúlt századok során a Tivadariak, a Kisfaludiak, a Peresek, a Bay, a Wass, a Bényei családok. A XVIII. századtól kezdve mind több itteni birtokrész kerül a Kajdy nemes család kezére. épült falu, elég terjedelmes határral, amely a gabonát és a szőlőt jól megtermi, de bő trágyázással kell a jó termésre serkenteni. Többeké, köztük Csornai Kajdy Lajosé, aki itt jeles kastélyt és a minap nagy költséggel kőből helvét hitvallású templomot épített.
Tudnivalók a templomról: Mezőgecse lakóinak mintegy 60 %-a református, a többi görög katolikus.
A reformáció kezdetén Mezővárinak volt filiája, de már 1645-ben Macsola filiájaként említették. 1714-től anyagyülekezet. Anyakönyve 1777-ben kezdődik Cseresnyés Sámuel papsága alatt. Ez az anyakönyv ma nincs a gyülekezet tulajdonában (a szovjet hatóságok elkobozták és az állami levéltárba szállították, az ukránok pedig saját nemzeti kincsüknek tekintik). Első temploma és tornya fából készült a mostani iskola helyén.
1805. június 25-én kelt királyi engedélynél fogva kőtemplomot kezdtek építeni. Ennek építése az említett Kajdy nemesi család nevéhez fűződik, melynek úgyszólván minden kövét és szögét, egyéb jól tevők és e szegény egyház parányi erejével kifejezett és tanúsított hű szorgalma mellett, ama halálában is igen tisztelt Csomai Kajdy Lajos urat, és nagy kegyességű nőjét T. Ludányi Bay Terézia asszonyt dicsőítik. Kiknek fáradatlan szorgalmuk, ernyedetlen buzgóságuk, tiszta szándékú kötelességük által emelkedett fel nagy részben ezen egyháznak kőtemploma és tornya. Felszenteltetett az egyház 1817.-ik év szeptember 21-én. Akkori prédikátor Fazekas János és máramarosi nyugalmazott esperes Nánási Mihály által.
A templom tornyának befejezésére Kajdy Erzsébet, néhai Bégányi László özvegye 400 r.forintot, ugyanerre a célra Badalóban lakó, de Gecsében is birtokos Gecsey János 50 r. ft-ot adományozott.
A parochiális házat is ő ajándékozta az egyháznak de mikor nem tudatik. Néhai Tek. Kajdy István úr, Tek. Bereg megyének sokáig volt alispánja, de minthogy ez a paplak távol a templomtól, és sárvíz idején a falu hosszanti járás nem kevés alkalmatlanságára volt a papnak, ily célból az elöljárók , az egyház nemes lelkű főkormányzója tek. Ludányi Bay Terézia asszony 1826. augusztus 1-én. elcseréltette E. Delényi Dennyey Károly úrnak a templommal által ellenben lévő puszta telekéért, melyen soha semmi épület sem, de minthogy a régi parochiánál szélesebb volt, s jövendőre nézve alkalmasabb lakhelyül fogna szolgálni. A papnak a templom szomszédságában Bényey Károly úrnak 300 r. ft. adott az ekklézsia, melynek 2/3 –dát a fent említett tisztelt asszonyság fizette ki. 1827-ben szept. hónapban az említett cserélt teleken az új parochiális háznak építése megkezdetett, oly sebes haladással épült, hogy következő 1828-ik év május 21-én akkori prédikátor Varga János szerencsésen bele is költözött. Ezen új parochiális ház építéséhez noha parányí erejével noha az egész ekklézsia hozzájárult, de mégis e fenti nagykegyességű asszonyságnak tek Ludányi Bay Therésia asszonynak köszönheti keresztülvitelét Az iskola a régi fatemplom s torony helyére 1813-ban építtetett. Az iskola keletkezését T. Csomai Kajdy Lajos úrnak köszönheti. Ekkor hozott az egyház iskolatanítót. Az iskolát 1886 szept. 1-én az államnak adta át, oly feltétellel, hogy ide mindig ref. vallású férfi tanítót nevez ki, a kántori teendők elvégzésére is alkalmas.
A gecsei ev. Ref. egyház 1814-ben épült temploma 1829 és 1834-ben történt földrengések alkalmával több helyen megrepedvén, azóta az idő viharai által különösen a kőboltozat nagy súlya miatt annyira megrongálódott, hogy a bele járás élet veszélyessé vált s polgári hatóság által be is tiltatott 1894 június havában, minek következtében kijavítása mulaszthatatlan kötelessége lesz az egyháznak. 1894-ben a templom kőboltozatát leszedték, és helyette fából készítettek rá padlást. Az ok egyszerű volt: a kőboltozat olyan súllyal nehezedett a falakra, hogy azok megrepedeztek és javításra szorultak. Azóta átéltünk két világháborút, sok pusztulást, veszteséget—de ma is elmondhatjuk őseinkkel együtt: „De én az Urra nézek” (Mik 7,7)
Zimányi József lelkipásztor gecsei szolgálatáról.
1944. novemberében lett lelkésze a Mezőgecsei Egyházközségnek. 1945. március 8-ig anyagi ellenszolgáltatás nélkül végezte a szolgálatát. A lelki munka a presbiterek házaiban kezdődik el, heti egy alkalommal tart náluk házi bibliaórát. Kéri őket, hogy otthonukat tegyék templommá, az Ige állandó uralma alá helyezve. Első alkalmat Gábor István házánál tartják. 1945. március 18 – családjával együtt beköltözik a gyülekezet parókiájára. „A szomorú emlékű múlt és a még nyomorúságosabb jelen után egy boldogabb jövendőt várjunk.” Zimányi József a kis gyülekezet lelki gondjait jókedvvel és Isten iránti hálával veszi magára. „Egy nagyon rozoga parókiára érkeztem. Első éjszaka 12 egeret öltem meg, de szolgálatom nyomán egymás után jutottak élő hitre a község lakói.” Először egy napos konferenciákat tartott (reggel 9-től 5-ig) majd 1946. július 3 – 1300 ember vesz részt két helyszínen a gecsei konferencián. A sokaság itta az örök élet vizét. 1947. április 27 – a gyülekezet vezetését Simon Zsigmond asztélyi lelkipásztor veszi át. Zimányi József Rafajnaújfaluba megy szolgálni.
