Olvasandó: Zsoltárok 64
Kiemelt ige: Zsoltárok 64,11
„Örülni fog az igaz az Úrnak, mert nála talált oltalmat, dicséretet mondanak a tiszta szívűek.”
Szeretett testvérek. Egy német pszichológus elment Afrikába és azt vizsgálta, milyen az ottani emberek élete. És bár nagy szegénységet látott, de azt látta, hogy többet örülnek az ottani emberek. Nincsenek meg a luxuscikkek, de a kis gatyában szaladgáló kisfiúnak fülig ér a szája, nem keserű szomorkodással vannak, mint a gazdag német rokonok. Megkérdezte az egyik ilyen fiatalt: Minek örülsz? – Annak, hogy élek! Válaszolta és szaladt tovább.
Minek örülünk testvérek?
Mitől várjuk az örömöt?
Milyen gyakran szoktunk örülni?
Mikor voltál a legboldogabb?
Fogsz még örülni?
Minden ember örülni szeretne, nem akarunk örömtelen életet élni. Hajszoljuk egész életünkben, szaladunk utána, mert ez egy olyan valami, amiről érezzük, hogy nincs és be kellene szerezni. Mégis olyan, mint a feldobott kavics, leesik. Egyik pillanatban még örülünk valaminek, aztán valami más kellene. Múlandó a legtöbb örömünk. Sokszor még a lelki örömök is. Akkor talán a legboldogabb a hívő ember, amikor megtér, hogy leszakadtak a bűn láncai és visszatértem az Istenhez. De még ennek az öröme is ki tud kopni a szívünkből, és már nem örülök neki, úgy annyira, annyiszor, mint amikor megtörtént az életemben. De van örökkévaló öröm!
Először nézzük meg az öröm 4 fontos fajtáját, aztán térjünk rá arra, aminek itt Dávid örül.
1. A leggyengébb az életünkben: Örülni annak, ami van! Jó az idő, megkaptam a fizetésem, nyugdíjam, ami van. Ezzel az a baj, hogy ami van, azt általában nem becsüljük, természetesnek tartjuk. Majd akkor kesergünk, amikor elveszítjük, de amikor kellene nem örülünk eléggé.
2. Örülni annak, ami nincs, aztán lett. Amikor van egy hiánya az embernek, és átélem, hogy az Isten pótolja. Ahogy Évának örül Ádám, nem volt, nem is tudta, hogy mi vagy ki hiányzik az életéből, Isten vette észre a hiányt, és Ő is pótolta ki, és ez egy nagy öröm. Amikor egy párnak sok év után végre gyermeke születik, micsoda öröm. Megszoktuk köszönni, hogy nem fekszünk betegágyban, hogy nem vagyunk börtönben? Aki ezt soha nem élte át, nem is tudja milyen nagy öröm.
3. Nagyobb öröm az, ha valami volt, elveszett és visszakapom. A tékozló fiú öröme. Valamikor ott élt a nagy gazdagságban, kényelemben, nem is tudta, hogy mennyire kellene örülni neki. Aztán ezt elvesztette, és kívánta a disznó moslékját, de azt sem kaphatott. És milyen csodálatos érzés lehetett, amikor az apja visszafogadja, átöltözteti, és beviszi a nagy örömünnepségbe a fiát. Na most tud igazán örülni. Amikor valaki sok év börtön után kiszabadul, amikor valaki egy nagy és hosszú betegségből felépül, örül annak, amit visszakapott. Így kell örüljön Isten gyermeke, hogy Isten magának teremtett örök örömre, ezt elveszítettük a bűn miatt, és Jézusért visszakaphatjuk, az örök életet.
4. A legnagyobb öröm, az nem a mi örömünk, hanem mennyei öröm. Isten öröme: Valami volt, aztán elveszett, aztán visszaszerzi magának. Nagyobb öröm van a mennyben egyetlen bűnös megtérésén. Isten is tud örülni, és annak örül, amikor egy embert megmenthet. Nagyon drága, ráfizetéses öröm ez, mert sokkal többet ad értünk Isten, mint amennyit érünk, de annyira vágyik erre az örömre, hogy a legdrágább árat adja érte. Örülni akar Isten nekünk!
Aki Isten gyermeke lett, arra átragad ez az öröm, ha az Isten ennek örül, ennyire örül, akkor én is ennek örülök. Örülök az Isten elvégzett munkájának, örömöt akarok Neki okozni, ezért részt veszek a munkájában, az életmentésben, az örökéletrementésben. Isten szolgálatának öröméről. Ha látom, hogy valaki megragadja a kegyelmet, az Isten meg nem érdemelt szeretetét, annak örülök. A kegyelem és az öröm szó, ugyanabból a gyökérből vannak. Örülni a kegyelemnek, amit én kaptam, és amit másoknak is hirdetek. Ez egy olyan öröm, ami megmarad. A legtöbb örömünk viszont örökre elvész. De milyen jó annak örülni, hogy nemcsak én, hanem még egy ember megmarad Istennél örökre. Ez a mégis öröm, a minden körülmények között megmaradó, amit a szolgálatban kap az ember.
Olyan érdekes így nézni az Apostolok cselekedeteit, hogy mennyi sokat örülnek, megverve, kalodába zárva, megkövezve, börtönben ülve, mert együtt munkálkodhattak Jézussal az elveszettek megmentésén. Erre az örömre vágyik Dávid, és minden fenyegetés ellenére munkálkodik ezért az örömért. Csak azért is szolgáld az Urat és örülni fogsz! Ámen.
Barta Ferenc
lelkipásztor, Barkaszó, Rafajnaújfalu
<<< “Tégy értelmessé Igéddel!” – 2024. június 12.“Tégy értelmessé Igéddel!” – 2024. június 14. >>>