Olvasandó: Zsoltárok 37
Kiemelt ige: Zsoltárok 37,30
„Bölcsen beszél az igaz ember szája és a nyelve igazat mond.”
Dávid ma bölcs mondásaival örvendeztet meg. Salamon bölcs gondolatai ott vannak a Szentírásban összegyűjtve egy „nagy könyvbe”, melyet Példabeszédeknek nevezünk. Minden, ami emberileg megfigyelhető, kigondolható, következtethető az ókori ember számára ott van. De valahol e mögött ott az isteni vezetés, amely felfedezteti velem ezeket.
Milyen területei vannak az életemnek, ahol szükségem van ezekre a bölcs gondolatokra, igékre? Az első terület a másik összehasonlítása az én életemmel. Miért jobb annak? – tesszük fel a kérdést egy-egy posztolt fénykép láttán. Hogyan teheti, engedheti meg magának? Miért tűnik boldogabbnak? Emberi bölcs mondás: A szomszéd füve mindig zöldebb, de nem tudjuk, hogy mennyi a vizszámlája. Emberi irigység van a szív mélyén. A kívánság nem hagy nyugodni, beteljesülést akar. A fogyasztói társadalom alapja, hogy neked is az kell, ami a másiknak van. És minél több ember mondja, hogy az a boldogsága, hajlandó ezt elhinni az ember.
A megoldás egyszerű. Nézd meg, hogy hova fog jutni a másik, és hová jutsz te az Úrban való bizalmaddal és a rá való hagyatkozással! Olyan drága ígéretek vannak itt, amit sokan szoktak idézni: Bízz az Úrban! Gyönyörködj az Úrban! Hagyd az Úrra utadat! Megnyugszik ma a lelked, ha az Úr átirányítja a figyelmedet az irigylendő dolgokról az általa beteljesítettekre? Mennyivel drágább az Isten közelsége minden földi kincsnél? Az Úr munkálkodik. Sokszor a háttérben. Ezért aggodalmaskodunk magunk miatt és ugyanakkor irigykedünk másokra. Nem látjuk rögtön az eredményt. Mintha az öregedő bölcs Dávid adná tovább azt, amit ő is átélt. Emberileg a sok tapasztalt gonoszság és aztán a bennünk lévő válasz rémisztő.
Parancsként adja elénk Dávid azt, amit ő is egyedüli helyes útnak lát: Ne indulj haragra! Ne indulj fel! Tégy le a haragról! Ezek rossz irányba visznek. Egyre jobban eltávolodsz az Úrtól és közelebb kerülsz a gonoszhoz. Amikor gonosszal felelünk a rosszért, akkor emberiek vagyunk. Amikor a jóért adunk rosszat, akkor ördögiek. Csak akkor vagyunk Istentől valók, ha a rosszra jóval tudunk válaszolni. Ezt tanulni kell. Kényszeríteni rá magunkat. Mert alapból visszavágunk, szúrunk, döfünk, csípőből tüzelünk. Meggondolatlanul válaszolunk. Gyűjtjük a haragot a szívünkbe.
A gonosz önmagát sebzi meg. Saját szívet járja át a kardja. (15. v.) Pedig ő a másikat szerette volna megsebezni. Mi ezt nem várjuk meg, mert türelmetlenek vagyunk. Rögtön szeretnénk látni a gonosz bukását és a jó győzelmet. Az ige arra int, hogy türelmesek legyünk. Az Úr látja csak, hogy mikor jön el a gonosznak a napja (13.v.) Én csak sejtem, vagy aggódok miatta, hogy lesz-e egy nap még igazság ezen a Földön. Talán kétségbe is esek, mert egyre kisebb esélyt látok arra, hogy valaki rendet tudna rakni ebben a felforgatott világban. De ha az Úr nevet a bűnösök vakságán, akkor én ne legyek vak.
Milyen hajtás van a mulandó dolgokért? Töri kezét-lábát az istentelen. Nem néz senkire, csak magára. Letipor mindenkit a maga előnyéért és igazáért. Kölcsönt kér, aztán dicsekszik vele és a végén nem adja meg. De a kérdés az: ez tetszik az Úrnak? Mi tetszik neki? Akinek tetszik az útja, azt irányítja. Kézen fogva vezeti. Nem fog eltévedni és elveszni. Mennyire drága ígéret. Van, aki jó irányba vezet.
Magától senki sem igaz. Azzá teheti az Úr. Ahol elkezdi a munkáját ott fokozatosan döbben rá az ember, hogy mennyi mindent elrontottam. Talán nem is tudom már kijavítani. De felismertem, hogy mit kell ezentúl elkerülnöm. A bölcs ember nemcsak magában bölcs. Beszél is másoknak arról, hogy mi a jó. Így fogadjuk azokat a tanításokat, amikor nálunk bölcsebbek tanítanak. Így adjuk tovább másoknak, amikor mi értünk meg valami nagy bölcsességet. Nem magunktól, hanem Isten Szentlelke által. Egymás által tanítottak lehetünk. A János 6,45b azt mondja helyesen: Mindnyájan Istentől tanítottak lesznek. Jézus mondja. Ez az emberi bölcsesség vége. Amikor Isten Szentlelke által tanít. Felismerjük-e hogy van, ami nem tőlünk van? Magunktól soha nem jöttünk volna rá, nem láttuk volna meg, nem értenénk. Isteni titok és bölcsesség, ha valami megvilágosodik és aztán tovább is tudjuk adni másoknak, hogy ők is részesei legyenek ennek a csodának. Erről szól a tanítványság és a tanítvánnyá tenni szolgálat. Nézzük másképpen a világot és magunkat is! Ámen
Dávid Árpád
lelkipásztor, Mezőgecse, Tiszacsoma, Nagybakta
<<< “Tégy értelmessé Igéddel!” – 2024. május 7.“Tégy értelmessé Igéddel!” – 2024. május 9. >>>
